Ország / sziget: Egyiptom, Pharosz sziget

Építésének ideje: Időszámításunk előtti III. század.

Pusztulásának ideje / oka: 956-tól 1323-ig több földrengés súlyos károkat okozott a toronyban.

Időszámításunk előtti harmadik évszázad végén az egyiptomi Alexandriát a világ közepének tartották. Akkoriban a hajózás az utazás és a kereskedelem szempontjából is kiemelten fontos volt, azonban Phárosz szigetének partjait a zátonyok sokasága miatt rendkívül veszélyes volt megközelíteni. Ezért Egyiptom akkori ura, egy dúsgazdag hadvezér, Ptolemaiosz Szótér 8000 ezüsttöt ajánlott fel, hogy a tengeri közlekedést biztonságossá tegyék, s építsenek egy hatalmas világítótornyot. A férfi Szosztratoszra, Euklidesz kortársára bízta az épület megtervezését, de a lelkére kötötte, hogy saját nevét ne tüntesse fel a tornyon. Nem nehéz kitalálni: Szosztratosz nem tartotta be az ígéretét. A talapzaton elhelyezett egy feliratot, mely így szólt: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket.” De Szosztratosz arról is gondoskodott, hogy hamarjában ne derüljön fény a tettére: egy cementréteggel fedte az írást, ami csak évtizedekkel később kopott le. Szótér és felesége az építményt a Megváltó Istennek ajánlották, ám befejezését már nem érték meg. Az építtetést a későbbiekben fiuk, Ptolemaiosz Philadelphosz finanszírozta.

A világítótorony évszázadokon keresztül mutatta a helyes irányt a hajósoknak: éjszaka a tetején lobogó óriási tűz fényével, nappal pedig egy óriási tükör által visszavert napsugarakkal vezette a bárkákat Phárosz szigetére. Magasságát 115 és 135 méter közöttire becsülik.

Mikor Egyiptom fővárosa Kairó lett, Alexandria egyre inkább háttérbe szorult, már lecsökkent a kikötőjének a forgamla is. A torony lassan elvesztette gyakorlati értékét. A tükör összetört, de már nem volt értelme, hogy megjavítsák, mert ezen a területen túl alacsony volt a befolyó összeg. A strapabíró épület átvészelt két földrengést is, egyet 956-ban, egy másikat 1303-ban, majd húsz évvel később egy harmadik végleg ellehetetlenítette a használatát. Végül a megmaradt köveket felhasználva 1480-ban Qaitbay mameluk szultán erődöt építtetett a helyére. A ma is létező gízai piramisokat kivéve a világítótorony pusztult el utolsóként az ókor hét csodája közül.

Források: Wikipédia, Explorertravel