Hely: Kalifornia, San Francisco

Szerekezettípus és funkció: függőhíd, közúti híd

Hosszúság: 2737 méter

Szélesség: 27,43 méter

Magasság (víztől a pilon tetejéig): 227 méter

Áthidalt akadály: Golden Gate

A Golden Gate híd (magyarul Aranykapu) az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja, amely a Csendes-óceánt és a San Franciscó-i öblöt elválasztó szorost íveli át. A San Francisco-félsziget északi csúcsán elterülő San Franciscót köti össze Marin megyével. A Golden Gate híd építését 1933. január 5-én kezdték el, és 1937. május 27-én adták át a gyalogos forgalomnak, ezt követően 27 évig, a New York-i Verrazano-Narrows híd elkészültéig; a világ leghosszabb függőhídja volt. A híd azóta San Francisco szimbóluma lett. Az Amerikai Építészek Intézete 1999-ben listát állított össze az USA legnépszerűbb építményeiről, a Golden Gate híd az 5. helyen szerepelt. A hatsávos út mellett a hídon gyalogosan és kerékpárral is lehet közlekedni. A híd alatt nagy a hajóforgalom.

A Golden Gate híd sokáig csodaszámba ment méreteivel, merész műszaki kivitelezésével. A 227 lábbal - majdnem 70 méterrel - a víz felett húzódó építmény pillérei további 150 méter magasra emelkednek. A két pillér közötti távolság 1,2 km hosszú. Az egész építmény 1,6 km-nyi távolságot köt össze, fesztávolsága 1280 méter. A két óriási torony közt feszülő híd két fő kábele egyenként 11 000 tonnát nyom, és 25 572 önálló huzalból áll. A feszítő kábelek átlagosan 90 cm átmérőjűek. Amellett, hogy megtartják a hídpályát, a nyomást és a feszítőerőt a tornyokon át a híd két végén lévő horgonyokhoz továbbítják. Ugyan már nem büszkélkedik a világ leghosszabb híd kitüntető címmel, viszont két „leg”-től soha nem foszthatja meg senki. Ez a világ legtöbbet fényképezett és a legszebb kábelhídja. Vöröses színével méltóságteljesen áll a Csendes-óceán partján.
A Golden Gate Bridge az a híd, amelyre azt mondták: képtelenség megépíteni. Tekintettel a könyörtelen környezeti hatásokra - állandó erózió, pusztító hurrikánok, erős víz alatti áramlatok és földrengések - a Golden Gate –híd megépítését számos szakember sokáig lehetetlennek gondolta. A mérnökök és kivitelezők azonban alaposan rácáfoltak a kétkedőkre, és egy olyan hidat emeltek, amely számára még a 160 kilométer per órás szélrohamok se jelentenek veszélyt, és itt a kilenc méteres kilengés is még "normálisnak" számít. Ezt a kilengést érzi is minden hős, aki veszi a bátorságot és gyalogszerrel átkel rajta. Végigsétálni a Golden gate-en izgalmas nagyvárosi kaland. Bátraké a látvány, ugyanis a hídról nyílik a legpazarabb kilátás a városra. A félelmet legyőzni pedig nem egyszerű: a híd remeg az ember talpa alatt, és zizegnek a lámpaoszlopok, amint a szél keresztülfütyül a feszített kábelrendszeren. Letekinteni a vízre egyenesen hátborzongató élmény! Amikor elhalad alatta egy hajó, akkor érezni igazán a méreteket. Még a legnagyobb óceánjáró is aprócska csónaknak tűnik.
A híd szülőatyjaként nyilvántartott Joseph Strauss hídépítő mérnök függőhíd építésére vonatkozó javaslatát az amerikai hadügyminisztérium már 1924-ben elfogadta, az építési munkálatok azonban csak kilenc évvel később, 1933-ban kezdődhettek meg. Az, hogy az épülő híd függőhíd lesz, azt a szoros erős tengeráramlása, és a már akkor nagyon sűrű hajóforgalom egyértelművé tette. Hídépítésen itt alkalmaztak a világon először biztonsági hálót – hídfőtől hídfőig -, amely megoldásnak 19 munkás köszönhette az életét. Négy év lázas munkálatok után, 1937. május 27-én adták át a gyalogos forgalomnak. Ezt követően 27 évig, a New York-i Verrazano-Narrows híd elkészültéig, a világ leghosszabb hídja volt.

A híd igen sikeres vállalkozásnak bizonyult: 1971-re megtérült az építkezés 75 millió dolláros költsége, pedig csak a dél felé, a San Franciscóba tartó utasok fizetnek rajta díjat. Az elmúlt hét évtizedben számtalan földrengést is kiállt, köztük az 1989-es, megsemmisítő erejű, 7,1-es fokozatú rengést. Fennállása óta csak háromszor kellett lezárni az erős szél miatt. 8 gyorsforgalmi autósáv dübörög keresztül rajta, és külön gyalogos és biciklisávot is kialakítottak.
Lélegzetelállító és életveszélyes is egyben. A Golden Gate nemcsak a turisták, de az öngyilkosok kedvelt helye is. Nagyon könnyű ugyanis kisétálni rá, és extra védőkorlát híján roppant egyszerű alábucskázni a mélybe. Az öngyilkosok elriasztására már több terv is született az utóbbi évtizedekben, azonban eddig egyik sem valósult meg. Eddig mintegy 1200-an ugrottak át a híd gyalogos járdájának korlátján, és zuhantak a mélybe, és csak páran élték túl. Állítólag a legtöbbjük már a levegőben szívrohamot kap, de ha mégsem, akkor a becsapódás végez velük: az erős ütéstől majdnem az összes szervük kiszakad a helyéből. Egyetlen módon lehet ezt kivédeni: lábbal előre kell leérkezni, a karokat a fej fölé emelve, egy pontosan meghatározott szögben. Persze aki így túléli a zuhanást, annak sincs sok esélye az életben maradásra, mert a víz hemzseg a cápáktól, és az erős áramlás percek alatt kisodorhatja a nyílt óceánra. Kamerás megfigyelő rendszer működik ugyan a hídon és az azonnal reagáló hajós életmentő osztagok is mindig készenlétben állnak, annak az esélye hogy valaki ép bőrrel megússza a zuhanásos kalandot egy az ezerhez. A híd egy angyali szépségű tömeggyilkos. Az öngyilkosok elriasztására már több terv is született az utóbbi évtizedekben, azonban eddig egyik sem valósult meg.

A híd építői közül utolsóként Jack Balestrei halt meg 95 éves korában, 2012. április 21-én San Francisco-i otthonában. A férfi 17 évesen kapott munkát az építkezésen

A Golden Gate híd számos San Franciscóban játszódó filmben felbukkant, így például a Piszkos Harry-filmekben, Alfred Hitchcock filmjeiben, a Star Trek több mozifilmjében, vagy James Bond Halálvágta című kalandjában.

Források: Wikipédia, Kihagy6atlan