Ország: Egyiptom

Építésének ideje: időszámításunk előtt 2550 körül

Pusztulásának ideje / pusztulásának oka: nincs, mai napig létezik

A gízai piramisok neve alatt pontosan három piramisra kell gondolnunk, mégpedig az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisaira, ezeknek görög megfelelői Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz.
A piramisok már az ókorban is óriási csodának, találmánynak számítottak, ez az egyedüli fennmaradt épület a világ hét csodája közül. Az egyiptológusok szerint időszámításunk előtt 2560 körül építették. A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.
A Nagy Piramisként is aposztrofált csoda, mintegy 2,5 millió mészkőtömbből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát, némelyik kő súlya eléri a 15 tonnát is. A piramis hossza 230 méter, magassága 146,6 méter.

A gízai piramisok a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.

"Aki járt már a nagy piramisban egy életre nem felejti a hely hangulatát. A levegő poros és áporodott, a hely szűk, csak félig hajolva lehet néhol közlekedni. A városból is lenyűgöző a látvány, ahogy a nagy szfinx szomorú, de mégis fenséges pillantásával az örökké valóság felé tekint. Mögötte a három piramis emelkedik ki a hajnali ködből."

A gízai piramisok közül legkorábban a gízai nagy piramis vagyis Hufu (Kheopsz) fáraó piramisa épült. Hufu piramisa az egyiptomi piramisok között is egyedülálló, felülmúlhatatlan építmény. A fáraó neve egyiptomi nyelven Hnum-Hufu, vagyis “Hnum véd engem”. A gízai piramisok mérete lenyűgöző. A Kheopsz piramis 138 méter magas, eredetileg 147 méter volt. 2,5 millió, egyenként 2,5 tonnás faragott mészkőtömbből építették. Az építők hihetetlen pontossággal dolgoztak Kheopsz fáraó piramisán. A mesterséges sík terasz, amelyre építették, a vízszintestől 2 centiméterre tér el. A piramis tájolása tökéletes csillagászati ismeretekre utal, alapjának négy sarka a négy égtájat mutatja, egy-egy oldala 230,4 méter hosszú.

A bejáratot az északi oldalon helyezték el, az asztrális túlvilághit tanítása szerint az égbolt északi pólusának régiójába kell eljutni a léleknek, hogy a csillagok közé jusson. A túlvilági út megtételéhez egy cédrusfából készült 43,6 méter hosszú csónakot készítettek melyet a régészek 1954-ben találtak meg egy kamrában. Feltételezések szerint egész kísérőflottányi hajót állítottak ide. Az északi oldalon 18 méter magas bejáraton jutunk be az alacsony, szűk folyosóra, amelyen a 46,6 méter hosszú nagy galériába jutunk. Kheopsz fáraó halotti kamrája 42,7 méterre van a föld felszíne fölött, amelyben egy üres gránitkoporsó áll. A piramis keleti oldalához csatlakozott a halotti templom. Kisebb piramisok is láthatók a keleti oldalon, melyek közül az egyik a fáraó feleségéé lehetett. A piramisokat feltehetőleg kirabolták, ezért gyakran máshová temették az uralkodó holttestét. Az egyiptomi piramisok megismételhetetlensége bizonyítja, hogy magas szintű ismeretanyaggal, fejlett kultúrával rendelkező nép építette őket.

Források: Wikipédia, Érdekes Világ, Kihagy6atlan, Network