Város: Babilon

Építésének ideje: időszámításunk előtt 600 körül

Pusztulásának ideje: időszámításunk előtt 1. század

Pusztulásának oka: földrengés

Élt egyszer időszámításunk előtt 600 évvel egy Amüthisz nevű királylány, akit apja férjhez adott II. Nabú-kudurri-uszur babiloni királyhoz. Új otthonának, a Mezopotámiában található Babilonnak a kopár környezete elszomorította a fiatalasszonyt, ezért férje elhatározta, hogy odavarázsolja neki régi hazája egy darabkáját. Egy függőkertet építtetett, ami egy gigantikus lépcsőzetes építmény volt. Hét szintjén egy-egy önálló, zárt kertrészt alakítottak ki, a teraszok szélére sok ezer kúszónövényt ültettek, amelyek indái és levelei beborították a falat és lecsüngtek egészen az alattuk lévő szintig. Távolról nézve a kert olyannak tűnt, mintha a növények lebegnének. Innen ered a függőkert elnevezés.

A görög geográfus, Sztrabón, aki leírta a függőkertet a Kr. e. 1. században, ezt írta:

„Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihennek. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.”

Ha a kert egyáltalán létezett, gyönyörű látvány lehetett: egy zöld, leveles-lombos, mesterséges hegy az Alföld közepén.

A lépcsőzetesen emelkedő teraszokra rózsát, gránátalmát, fügét, diót, mandulát és vízililiomot, valamint temérdek fát telepítettek, hogy minél jobban hasonlítson Amüthisz páratlan szépségű otthonára. A nevét a kert Szemirámiszról, egy babilóniai királynőről kapta, aki a harcokban meghódított területeken mesterséges magaslatokat, palotákat emeltetett, kerteket alakított ki, szökőkutakat építtetett. A legenda szerint Babilon városát is ő hozta létre.

A valóságban nem tudni, hogy a csodálatos építmény létezett-e egyáltalán, az ókori történetírók is mind másképpen mesélnek róla, de egy pontban megegyezik a véleményük, mégpedig abban, hogy Szemiramisz függőkertje csodaszép volt. E gyönyörű oázis vesztét a feltételezések szerint egy földrengés okozta. Robert Koldewey német archeológus 14 évig végzett ásatásokat Babilon feltételezett helyén, Észak-Irakban. 1899-ben felszínre került a külső és belső városfal, Bábel tornyának alapjai, II. Nabú-kudurri-uszur palotájának romjai, valamint egy széles út, mely a város központján haladt át. Rábukkant egy pincére is, 14 boltíves mennyezetű szobával, ami feltehetően a függőkert maradványa lehetett.

A függőkertek tökéletesen beilleszkedtek a babiloniak építészeti stílusába: a függőkertek tervrajzának alapjául valószínűleg a több szintes toronyépületek szolgáltak, amelyek gyakran a hét emeletnyi magasságot is elérték. Sajnos nem maradt fenn egyetlen olyan ókori ábra sem, amely megörökítené a Diodoros által leírt teraszos kerteket, ez a sajátos építészeti forma azonban máig megmaradt a világ ezen elzárt részeiben, ahol a hagyományok még mindig nagyon fontos szerepet játszanak az emberek életében. Az ókori Perzsia területén például manapság is láthatunk hasonló kertépületeket.

Források: Wikipédia, Édenkert, Kaposvármost